A Felsőbányai táj legegyszerűbb alapformákra redukált képi világa erős, tiszta és sugárzó színvilággal párosulva fejti ki hatását Patkó Károly festményén.
Patkó Károly (1895-1941)
Felsőbányai táj, 1925
vászon, olaj, 50 x 59,5 cm
jelzés lent balra: Patkó
származás: Kovács Dezső gyűjteményéből
Kikiáltási ára: 8.500.000 Ft
feltehetően kiállítva:
* Aba-Novák Vilmos, Feiks Jenő, Kelemen Emil, Patkó Károly és Ziffer Sándor festők csoportkiállítása, Budapest, Ernst Múzeum, 1927. február (kat. 41.)
kiállítva:
* Patkó Károly emlékkiállítása, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1971 (kat. 2.)
* Patkó Károly emlékkiállítása Kovács Dezső gyűjteményéből, Budapest, Belvárosi Aukciósház, 1996. szeptember-október (kat. 5.)
* Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2001. szeptember 27. - 2002. január 27. (kat. 127.)
reprodukció:
* Patkó Károly emlékkiállítása Kovács Dezső gyűjteményéből, kiáll. kat. Budapest, Belvárosi Aukciósház, 1996, 14, (5. kép)
* Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928, kiáll. kat. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2001, 172, (127. kép)
aukció:
* Mű- és Régiségkereskedelmi Vállalat (volt Ernst Múzeum), VIII. Művészeti aukció, Budapest, 1948. május (kat. 484.)
* Virág Judit Galéria és Aukciósház 30. Téli aukció, Budapest, 2008. december (kat. 170.)
Patkó Károly 1927 februárjában, a budapesti Ernst Múzeum aktuális csoportkiállításán mutatta be azt a kollekcióját, melynek java pár évvel korábban, 1924-1925-ben Nagybányán és Felsőbányán született. Patkó 1925-ben már művészbarátainak egész csoportját is elcsábította Felsőbányára, így Aba-Novák Vilmos, Bánk Ernő, Fonó Lajos és Kelemen Emil társaságában, együtt fedezték fel a lenyűgöző erdélyi hegyvidéket.
Közös döntésük okát a helyi Ellenzék című lap 1925. augusztus 18. és 19. számában, folytatásban megjelent írás világítja meg:
Patkó és társasága május közepén érkezett meg Felsőbányára és a fellelhető dokumentumok alapján október elejéig tartózkodtak itt. A társasághoz csapódott, tőlük még fiatalabb művész, Borghida Pál így emlékezett erre: A nagyvendéglő termét kapták meg műteremnek. Velük volt még Aba-Novákné is, a kis csoport modellje és szakácsnője. Arra emlékszem, hogy Aba-Novák kisebb alakú, nagyon szép, ragyogó színekben tartott képeket festett, amiket csak otthon, Pesten dolgozott fel nagyobb kompozíciókban. Patkó egy kb. 100x150 nagyságú szüreti jelenetet festett."
Patkó többek között az itt töltött négy és fél hónap művészi termését mutatta be 1927 februárjában Budapesten. A kiállított művei között szerepelt a Boghida által szüreti jelenetként leírt Mulatozás (kat. 33.), valamint több tájkép is. A katalógusban felsorolt tájábrázolások: Gyümölcsös (36.), Dombok (38.) és Felsőbányai táj (41.) közül az utóbbi, Felsőbányai táj című kép nagy valószínűséggel azonos a most aukcióra kerülő festménnyel. Az erdélyi tanulmányút sikerét az itt született képek ékesen bizonyítják. Patkó remekebbnél remekebb figurális kompozíciókat, portrékat és tájképeket festett, saját tehetsége, a kiváló baráti társaság és a kivételes szépségű természeti táj együttes inspirációjára. Úgy tűnik, hogy Aba-Novákhoz hasonlóan Patkó is festett itt "kisebb alakú, ragyogó színekben tartott képeket", de barátjával ellentétben, ő ezeket önmagukért, nem pedig nagyobb kompozíciók előtanulmányaiként alkotta meg.
A Felsőbányai táj szorosan illeszkedik abba a neoklasszicista vonulatba, melynek történetét a Magyar Nemzeti Galériában rendezett, Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928 című kiállítás és katalógusa helyezte tudományos alapokra 2001-2002 fordulóján. Patkó annak a festőnemzedéknek a prominens tagja volt, mely a képzőművészet klasszikus örökségét a nagybányai hagyományokkal és az 1910 körül kibontakozott magyar modernizmus eredményeivel próbálta közös nevezőre hozni. A Felsőbányai táj legegyszerűbb alapformákra redukált képi világa erős, tiszta és sugárzó színvilággal párosulva fejti ki hatását.
A fentebb idézett 1925-ös írás a következőket tartotta fontosnak megjegyezni Patkó és társai ekkori tájképeiről:
Úgy tűnik, hogy az ismeretlen kritikus túl közhelyszerűnek érezte kimondani, hogy Patkóék képei szépek, de újszerűségük lenyűgözte és mélyen megérintette őt éppúgy, mint e művek mai szemlélőit.
(bav.hu)
MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)
MEGBÍZHATÓ HITELAJÁNLAT Sziasztok, SZELECZKI GÁBOR vagyok, becsületes, 1 órán belüli gyorskölcsönt nyújtó online (...)
AZONNALI PRIVÁT ONLINE HITELEK Helló, ROMHANYI ANIKO vagyok, legális és megbízható hitelező. kölcsönöket kínálok. (...)
adj fel hirdetést
VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek