Koltón szemétlerakóval tartanák távol Petőfi híveit

A messze földön híres koltói Teleki-kastély felújítása a végéhez közeledik. A Petőfi-múzeumot is magában foglaló 18. századi építmény szeptembertől eredeti szépségében fogadja majd a látogatókat. Az örömhír ellenére a falu életét súlyosan befolyásolja a Máramaros Megyei Tanács döntése, hogy átmenetileg Koltó határába telepítenék a megye szeméttároló telepét.

Csendes Lajos, Koltó polgármestere

Fél évvel ezelőtt jártam a Máramaros megyei Koltón, ahol egy európai uniós projekt keretében a Petőfi Sándor ott-tartózkodásáról híressé vált Teleki-kastély teljes restaurációja folyik. A Nagybányától tíz kilométerre fekvő, többségében magyar települést Csendes Lajos független polgármester vezeti. Erdélyben szinte példátlan módon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ helyi önkormányzati képviselőinek összefogásával és példás együttműködésével Koltót a megye egyik legdinamikusabban fejlődő községévé tették.

A polgármester ténykedését azonban felsőbb körökben nem nézték jó szemmel, így a két faluból – Katalinból és Koltóból – álló község alig kapott költségvetési támogatást. A nehéz körülmények arra késztették a polgármestert, hogyha talpon akar maradni, a román költségvetési források helyett más finanszírozást, elsősorban uniós pályázatokat találjon.

Három mandátuma alatt ez az útkeresés annyira jól sikerült, hogy a község számára több millió euró uniós forrást sikerült lehívni, amiből nemcsak a Teleki-kastélyt sikerült felújítani, hanem infrastruktúra-fejlesztésre, a helyi kisvállalkozók támogatására és a község nagyszámú cigány közösségének felzárkóztatására is jutott pénz.

A koltói kastély felújítás alatt

A koltói önkormányzat a többségi román falvak számára is példa és hivatkozási alap lett. A kastély tavaly eltervezett, idén májusi átadása a koronavírus-járvány miatt meghiúsul, de a felújítási munkálatok az eredeti ütemterv szerint folynak. Csendes Lajos polgármester az Erdélyi Naplónak elmondta, hogy a napokban fejezték be a tetőtérben kialakított modern konferenciatermet, és a munkások a kastély első emeletére költöztek, ahol padlót fektetnek, majd a földszint befejezése következik. Elkezdődött a kastélykert és a bejárati rész zöldövezetének teljes felújítása is padokkal, öntözőrend­szerrel, új közvilágítással. Az uniós pénzforrások már elfogytak, így a befejezési munkálatok a polgármesteri hivatal tartalékaiból történnek. Csendes szerint idén nehéz év lesz, mert nemcsak romániai, hanem magyarországi forrásokból sem jönnek pénzek a járvány miatt. A sokéves kitartó munkának és a tartalékolásnak köszönhetően Koltó azon kevés település közé tartozik, amelyet nem kiürült kasszával ér a válsághelyzet. Az évi rendszerességgel, szeptember kilencedikén megrendezésre kerülő Petőfi-ünnepély keretében kerülne idén átadásra a Teleki-kastély, ha a járványügyi szabályozások ezt lehetővé teszik.

Az ünnepséget pár nappal előbbre hoznák, szeptember 6-ra, vasárnapra. Koltó az új beruházástól a falusi turizmus fellendülését reméli, hiszen eddig is évente mintegy tízezren látogattak el Erdélyből és szerte a Kárpát-medencéből a településre. A turizmust ellehetetlenítő szeméttároló Úgy tűnik azonban, hogy a magyar közösség sokéves tervének tesz keresztbe a Máramaros Megyei Tanács, amikor a község lakosságának határozott elutasítása ellenére Koltó határába költöztetné a megye szemétlerakatát. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az ökológiai szeméttároló megépítése Máramarosban is épp olyan lehetetlen feladatnak bizonyult, mint Kolozs megyében vagy az ország más régióiban. A Farkasaszóban megtervezett modern szeméttároló romániai szokás szerint csak félig készült el, mert kiderült, hogy a létesítmény süllyed, azaz megfelelő alapozás hiányában megcsúszott.

A megye korábbi hagyományos szeméttárolója Alsóújfaluban már rég betelt, de ma már a szomszédságában kialakított második szemétgödör sem tudja fogadni a szemeteskocsikat, így a megyei tanács Koltó határát jelölte ki átmeneti szeméttároló gyanánt. A megyei önkormányzat 2008-ban vásárolt a falu határában egy 20 hektáros területet szeméttároló építésére, de a lakosság már akkor elutasította a tervet. „A szemétlerakóhoz a falun keresztül halad a forgalom, így el lehet képzelni, mit jelent tumultusban és bűzben napi 50-60 szemeteskocsi forgalma, arról nem is beszélve, hogy a falutól mintegy 950 méterre fekszik a kijelölt terület, ahol a szabad ég alatt, egy nagyobb gödörbe kerülne több tízezer tonna szemét” – magyarázza Csendes Lajos. A megyei tanács ígér fűt-fát. Többek között azt, hogy vastag műanyag fóliával védnék a talajt és a talajvizeket a kiszivárgó szennyeződéstől, de a szeméttároló szomszédságában folyó Aranyos-patak – amelyik a Láposba ömlik – így sincs biztonságban.

A polgármester mellett a megyei tanács elképzeléseit egyhangúan elutasító helyi tanács is attól tart, hogy az átmenetire tervezett koltói szeméttároló hosszú évekig a falu határában fogadná Máramaros megye háztartási hulladékát, ami nemcsak a faluturizmus jövőjét kérdőjelezné meg, hanem a hatalmas bűz elviselhetetlenné tenné az emberek hétköznapjait is. Közösségi tiltakozás A szeméttároló megépítésének hírére helyi civil szervezetek mintegy ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, amelyet eljuttattak a megyei környezetvédelmi hatósághoz. De nemcsak a koltóiak tiltakoznak, hanem a községhez tartozó Katalin lakossága is elfogadhatatlannak tartja az új szeméttelepet.

Tiltakoznak a szomszédos községekhez tartozó román falvak is, mert mindenki tudja, mit jelent egy klasszikus romániai szeméttározó, ahonnan a szél nemcsak műanyag- és papírhulladékkal tölti meg több kilométeres körzetben a területet, hanem az időnként begyulladó vagy mesterségesen begyújtott szemét fojtogató bűze minden környező települést eláraszt. A polgármester szerint az emberek polgári engedetlenségre készülnek, amennyiben a megyei tanács a helyi közösség tiltakozása ellenére is elindítaná Koltó határában a szemétlerakót.

Élőlánccal akarják útját állni az ide érkező szemeteskocsiknak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy megyei szinten megszületik-e a döntés az új szeméttároló megnyitásáról. Hírek szerint a vízügyi hatóság ellenzi az elképzelést, mert attól tartanak, hogy a tározó melletti patakba kerülő szenny­lé súlyosan szennyezi majd a Lápost is. Csendes Lajos szerint azonban ez nem számít, ha az ügyről politikai döntés születik a megyei tanácsban. Koltó tehát nemcsak az újjáéledő turizmusra készül, hanem kemény és kitartó ellenállásra a falu környezetét tönkretevő szeméttároló ellen is.

(erdelyinaplo.ro)