Holokauszt – 70 éve

Kiállításokkal, könyvbemutatóval, klezmer koncerttel emlékeztek meg a zsidók deportálásának 70-ik évfordulójáról a romániai Máramarosszigeten. Itt élt a második világháború előtt Észak Erdély egyik legnagyobb számú zsidó közössége. A város bejegyzett lakosságának csaknem fele zsidó volt, nem hivatalosan azonban 73 százalékos arányban éltek Máramarosszigeten izraeliták. Napjainkban alig maroknyi zsidó él a városban. A deportálásról eddig csak a helyi hitközségben emlékeztek meg, a mostani rendezvény az első, amely külföldön élő több tucat leszármazottat is erre a néhány napra Máramarosszigetre vonzott.

130 gyertya és mécses égett a máramarosszigeti vasútállomáson a deportáltak emlékére.  A 130 gyertyaláng arra emlékeztetett, hogy 1944. május közepén 13 ezer zsidót vittek el innen marhavagonokban Auschwitz-Birkenauba. Ez a lágert túlélő idős néni könnyeivel küszködve idézte föl a 70 évvel ezelőtt történteket.

Müller Lenke - Izrael

„Az én apukám leszedett engem a vagonból és megcsókolta a homlokomat és többet nem láttam őt. Szerencsém volt, hogy anyuval maradtam, 15 éves voltam és már fejlett nagy lány voltam, olyan magas, mint az édesanyám s akkor átengedtek minket jobbra menni, és megmaradunk, akinek kicsi gyereke volt az ölében vagy mellette, az mindenki ment egyenesen a krematóriumba.”

A lágerben kivégzett családtagok emlékére gyertyát gyújtottak a hozzátartozók.

Markus Mariana - Máramarossziget

„Nagyanyám, nagyapám anyám részéről és apám részéről nem jöttek vissza. Anyámnak a testvérei, azok se jöttek vissza, egyedül anyám jött vissza. Nehéz beszélni. Anyám is úgy menekült meg, hogy elfogyott a gáz a gázkamarából.”

A Holokauszt emlékére tartott rendezvényen másnap máramarosszigeti családok fényképeit bemutató tárlat nyílt meg. A fotók a rokonokról, különböző családi eseményekről tanúskodtak.

Shai Spetgang – Izrael 

„Ami érdekes volt, hogy a nagy sietség miatt a gázkamrák felé való folyamatban 1944-ben a nagymamám nem kapott számot, nem tetováltak számot a karjába. Egyenesen munkába küldték. Dolgoztak, túlélték és ezért vagyunk most ma itt.”

A polgármester kitüntetést nyújtott át a megemlékezésen jelen lévő Holokauszt túlélőknek. Ugyanakkor megígérte, hogy Máramarosszigetet Románia legnagyobb zsidó zarándokhelyévé teszi majd.

Ovidiu Nemes – polgármester, Máramarossziget 

„A zsidók építették Máramarossziget régi központjának a 90 százalékát. Ez egy olyan érték, amit meg kell őriznünk, és az elkövetkező időszakban méltó módon ki szeretnénk emelni úgy, ahogy egykor volt.”

Máramarosszigeten több mint három évszázada élnek zsidók. Azért erősödött meg annyira ez a közösség, mert itt soha nem üldözték őket. A második világháború előtt nyolc nagy zsinagóga volt a városban. Mára már csak egy maradt fenn.

Rafael Schafer – rabbi, Romániai Zsidó Hitközségek Föderációja 

„Az osztrák monarchia, majd Ausztria-Magyarország ezen részén nagyon jól fogadták a zsidókat. Sokan Lengyelországból menekültek ide, itt jól éltek, és nagyon jó kapcsolatokat ápoltak a helyi keresztényekkel.”

Ezen a napon nyílt meg Kelet Európa első nyilvános Holokauszt nevelő központja is. A tárlat a máramarosszigeti születésű, a leghíresebb Holokauszt túlélő Elie Wiesel szülőházának pincéjében kapott helyet. Itt többek között arról is tudomást szerezhetünk, hogy Észak Erdélyből több mint 130 ezer zsidót hurcoltak el. Ennek csak kis hányada tért haza.

Chaim Chesler – elnök, Claims Conference, Emlékező Bizottság 

„Ennek a központnak a megnyitása nem csak a zsidók nevelését és tanítását szolgálja, hiszen itt nem sokan maradtak. Inkább a máramarosszigetieknek szántuk, óvodásoktól egyetemistákig mindenkinek, hogy a náci rendszer tetteiből okuljanak, és hogy ilyesmi soha ne történhessen meg ismét.”

A rendezvényen jelen volt Elie Wiesel gyermekkori jó barátja is, aki kedves emlékeket idézett föl.

Hermann Kahan – túlélő, Norvégia

„Mi játszottunk itt, ő jött hozzám, én ment hozzá, mi tanultunk együtt egész később. És volt neki egy gyönyörű testvér, a neve Hilda, és én egyik szemem allways láttam Hildát.”

A Béke Nobel díjas professzor videókonferencián keresztül köszöntötte az emlékezőket és a sajtó képviselőit, és megígérte, hogy jövőre ellátogat szülővárosába. A 70 éves évfordulóra felújították a máramarosszigeti skanzenben lévő zsidó hagyományos házat is, melyben egy hájdert, vagyis egy falusi zsidó iskolát is berendeztek. Az eseményen elengedhetetlen volt a klemzer zene, amit rendszerint a máramarosi lakodalmakban játszottak. A jó hangulatú muzsikálás a zeneiskolában is folytatódott, ahol kolozsvári és szatmárnémeti művészek tartottak előadást.

Zahoránszki Brigitta, Kirsch Norbert

(Duna TV)