Bányavidék vetélkedő 2014 - VIDEÓ

Másodjára hirdette meg a Bánya-Vidék – Otthonunk, és az is marad honismereti vetélkedőt a nagybányai Teleki Magyar Ház.

 A többfordulós versenyben a diákok megismerkedhetnek a nagybányai festőiskolával, a helyi, szinte feledésbe merült farsangi szokásokkal, a vidéken már kihalóban lévő mesterségekkel, de az egykor virágzó bányászéletbe is betekintést nyerhetnek a fiatalok. A vetélkedőre idén hét csapat nevezett be, ezekben összesen több mint félszázan méretkeznek meg egymással.

Farsangi fánksütésre gyűltek össze a Nagybányai Lepetyelők. A második fordulónak ugyanis az volt az egyik feladata, hogy régi recept szerint készítsék el ezt a farsangra jellemző édességet. Közben a nagymama konyhaszekrényében őrizgetett, teleirkált recepteskönyvébe is érdemes volt belelapozni.

Szigeti Dóra – csapatkapitány, Nagybányai Lepetyelők:

"Mikor elolvastuk a feladatokat, kiderült, hogy plusz pontért egy régi receptet is kereshetünk, és ezt a nagymamám régi receptes füzetéből találtuk meg, a hadi tortát, és érdekes, mert régen, a háborúkban is csinálták, és nem volt drága.”

A  vetélkedő alatt a lányok megtanultak fánkot dagasztani, és persze egyéb népszokásokról is tudomást szerezhettek.

Vicsai Noémi – tag, Nagybányai Lepetyelők:

"A farsangi szokásokról elég sokat megtudtunk, mivel más világ volt, amikor a nagyszüleink éltek és sokkal érdekesebb volt, például volt a busójárás, ahogy mesélte a néni, akinél voltunk.”

A fánksütés folyamatát és természetesen az ínycsiklandító végeredményt is megörökítették.

Ezt követően a lányok egy újabb feladatnak vágtak neki. Azokat a házakat kellett fölkeresniük, amelyekben valamikor a nagybányai festőművészek éltek és alkottak. Ezeket a történelmi házakat kevesen ismerik, ugyanis egyiken sincs emléktábla a festők tiszteletére. Éppen ezért a csapattagoknak kellett saját készítésű táblát állítani úgy, hogy egy fotó erejéig magasra tartották azt. Elsőként a leghűségesebb nagybányainak, Thorma Jánosnak az egykori házához érkeztek.

Tóth-Pál Helga – tag, Nagybányai Lepetyelők:

"Fontos lenne emléktáblát állítani azokra a házakra, ahol festőművészek éltek és alkottak, mivel én, aki itt élek, én sem tudok róluk, és azért jó lenne, merhogy turisták is jönnek és látogatják a várost s akkor hogyha én nem tudok, ők sem tudnak, és ez egy büszkeség, hogy ennyi festő élt és festett Nagybányán.”

Ebben az elhagyatott kisházban pedig Ziffer Sándor élt és alkotott. A versenyzők ide is kirakták egy pillanatra az emléktáblát a festőművész adataival.

Farczki Hajnalka – tag, Nagybányai Lepetyelők:

"Ziffer Sándorról azt tudtam, hogy itt lakott, és az egyik festményén az óvárosi templomot ábrázolja a tükrön keresztül, ami Nagybánya egyik jellegzetessége.”

A csapattagokat állandóan elkíséri egy felnőtt. Ő az intendáns. Elmondta, hogy ez a verseny főzőiskola,  interaktív történelemóra és földrajzóra is egyben.

Szigeti Gyula – intendáns, Nagybányai Lepetyelők:

"Megismerhették a Bányavidéket és a környékét, régi mesterségeket, festőiskolát, a festőművészeket, mindazt, ami a környékünkön van, volt, és esetleg lesz, segítségünkre hátha sikerül megvédeni a festők házát, amik még léteznek.”

A vetélkedő ötletgazdája elmondta, hogy nem a gyermekek lexikális tudására kíváncsiak. Sokkal  inkább az érdekli őket, hogy a versenyzők játékos, modern formában helyismerettel gazdagodjanak. Idén például néhány feladat az első világháború kitörésének századik évfordulójához kötődik.

Dávid Lajos – vezető, Nagybányai Teleki Magyar Ház:

"Az első körben kapták feladatul a gyerekek, hogy nézzenek körül saját településeiken, és keressenek olyan tárgyi emlékeket, amelyek az első világháborúból maradhattak fenn. Hát persze igazán esélyük arra volt, hogy fényképeket találjanak, hiszen azért a száz esztendő nagy idő, de biza volt olyan csapat, akik egy rozsdás pisztoly markolattal álltak elő, és ennek a fotóját küldték el számunkra.”

Mindegyik forduló egy hónapig tart. Az eredményhirdetésre tavasszal kerül sor. A nyertes csapat egy egyhetes, szintén honismerettel egybekötött nyaraláson vehet részt Szovátafürdőn.

(Zahoránszky Brigitta, Kirsch Norbert)