“Háló”-s gondolatok, erőfeszítések a szórvány megmentéséért

Április 11-én, a Boldog Scheffler János közösségi házban egy lelkes csapat verődött össze, azért hogy megtárgyalják szórványmagyarságunk sorsát, problémáit, ezt fémjelezte a rendezvény címe is: ”Nemzetünk és a Háló, a szórványban”.

Az összejövetelnek  a Háló-tagok vidám csevegése jó kezdést biztosított.

Uglár Sándor, kerületi főbogozó, köszöntötte az egybegyűlteket, és azokat az egyéniségeket is, akik részvételükkel megtisztelték a  találkozót, többek között: meghívott előadó Bogdán Tibor, a Petőfi Sándor program ösztöndíjasa, Konrád Katalin, a Háló partiumi regióvezetője, Kárpát-medencei Háló vezető, Nagyváradról; Vida Noémi, a nagybányai RMDSZ elnöke, városi tanácsos.

Bogdán Tibor szeptember óta van kapcsolatban Máramaros szórvány vidékével, mely vidék számára idegen volt addig, amíg ide nem került.

Amikor idekerült, első dolga az volt, hogy felvegye a kapcsolatot a különböző egyházi és civil szervezetekkel. A szórványban az a probléma, hogy az emberek el vannak foglalva magukkal, „ezekben a közösségekben  széthúzás és összefogás is van” - fogalmazott Bogdán Tibor.

Konrád Katalin kérdésére, miszerint „hogy lehet leállítani a más országba történő migrációt”, a választ a turizmus és idegenforgalom fellendítésében a különböző műszaki pályák mint rádiózás, televíziózás megszerettetésével ás annak magas szintű elsajátításában kell keresni. Elhangzott az is, hogy életképessé és vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a magánvállalkozásokat és megtalálni rá a megfelelő támogatást.   

Szóbajött mint pozitív példa a friss Oscar-díjas, Molnár Levente neve is, akire már azért is büszkék lehetünk, mert a szórványból jött.

Laurán Angéla bogozó, tanítónő, elmondta, hogy egyre nehezebb megtartani intézményeinket, a történelmi és kultúrális örökségünket továbbadni és megőrizni, hiszen egyre csökken a gyermekek száma. Bár minden magyar település megtesz mindent annak érdekében, hogy iskoláit, templomait, nyelvét és kultúrális örökségét megőrizze, a szórványban szükséges lenne  a tömbvidék segítsége is, hiszen csak öneréből nem lesz képes felemelkedni.  

Bogdán Tibor megjegyezte hogy más probléma is akad a szórványban, mégpedig, a szegénység de ugyanakkor elmondta, hogy nem azt kell látni, hogy kevesen vannak, hanem azt, hogy  akadnak emberek akik tenni akarnak, programokat szerveznek, új megoldások után kutatnak.

Végső következtetésként elmondhatjuk, hogy itt a szorványban is mint bárhol nagyon fontos a pozitív példa hiszen ennek megtartó ereje van.

Varga Gábor